2012. december 20., csütörtök

Pisztáciás-vörösáfonyás fehércsoki kocka


Gondoltam, gyorsan bejelentkezem, és helyzetjelentéssel szolgálok a karácsonyi süteményes világvégéről. Az ugyan hagyján, hogy szerintem még mindig nem jó a hűtő (mintha nem hűtene eléggé), de a jóanyámmal kialkudott sütemények közül még csak egyet sikerült megcsinálnom, azt is csak félig (a keksztekercs készítése körüli balhéról később). Ami viszont már készen van, az egy karácsonyi ajándék - történt ugyanis, hogy az amúgy sem kislétszámú nagy család (nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek köre) tavaly szent esküvéssel megfogadta, hogy mivel már annyian vagyunk, elfelejtjük a mindenki mindenkinek ajándékozást, inkább húzunk! Egy szabály van: venni tilos, mindenki barkácsoljon, eszkábáljon, formázzon, főzzön, vagy egyéb felajánlásokkal éljen - így fordult például elő tavaly, hogy jóapám vasalási szolgáltatásait ajándékozta az általa húzott nagynénémnek, és miközben a tetőfokára hágott a buliban a hangulat, akkurátusan kivasalt mindent, ami elékerült. A tavalyi ganache alapú narancsos-gyömbéres trüffelem nem lett annyira jó, hogy ország-világ előtt dicsekednék vele, na de idén! Idén fehércsoki alapú fudge kerül a fa alá a szerencsés rokonnak - már tartottam Lucabarátnés kóstolót, és ejha - ez a recept nem csak egyszerű, de nagyon-nagyon finom is.Ráadásul jó nagy adag, jut másnak is belőle.

Hozzávalók:

500 g jó minőségű fehércsokoládé
400 g cukrozott sűrített tej (a gyarmatáruboltban lehet éppen 397 grammos dobozos kiszerelésben kapni, illetve bármelyik nagyobb élelmiszerboltban akad tubusos fajta)
30 g vaj
10 dkg hántolt natúr pisztácia
10 dkg vörösáfonya, tőzegáfonya, vagy egyéb aszalt piros bogyós gyümölcs

A csokit, a vajat és a sűrítet tejet vízfürdő felett felmelegítjük és addig kavarjuk, amíg egynemű nem lesz. Én ugyan egy kicsit meglepődtem, hogy nem olvadt fel folyékonyra, ehelyett fényes, ruganyos gyurma lett belőle, de így sem okozott különösebb nehézséget hozzákeverni a pisztáciát, meg az áfonyát. Sütőpapírral kibélelt 12*24 cm-s formába öntöttem (2 darab papírcsíkkal érdemes kibélelni, amik túllógnak a tál peremén, hogy mikor kihűlt, egy mozdulattal ki lehessen szabadítani a cuccot), folpakkal lefedtem, majd egy éjszakára be a hűtőbe. Ha jól kihűlt, tetszés szerinti nagyságú kockákra vághatod, és kedved szerint csomagolhatod.

Véletlenül (hö) két doboznyi sűrített tejet vettem, így már most gondolkodom egy mogyoróvajas-keserűcsokis kombón, avagy a fehércsokit zöldcitrom-lével és kókusszal ízesítem, esetleg puffasztott rizst keverek hozzá; friss reszelt narancshéj és aprított dió is mehet keserűcsoki mellé... jajj, mennyi lehetőség, és milyen kevés karácsony!

2012. december 12., szerda

Mandarintorta


Csak sikerült összeszednem magam annyira (már ami az új lakást illeti), hogy belevághassak a sütő felavatásába. Valami nagyon egyszerű receptet szerettem volna, némi csavarral persze, meg legyen azért némileg karácsonyi hangulata is... és akkor eszembe jutott a mandarintorta receptje. Az eredeti, Nigella-féle leírás szerint ez klementintorta, de magyarul a narancs és a kumkvat közötti összes variációt mandarinnak hívom (-juk), így egyezzünk ki most ebben a névben. A csavar a receptben meg egyrészt az, hogy a mandarinok héjastul kerülnek a tésztába, másrészt meg, hogy mandulaliszttel készül, így gluténmentesnek mondható. Az ízén túl meg azért is karácsonyi, mert nagyon sokáig eláll.

20-22 cm átmérőjű tortaformában, légkeveréses 175 fokon 45-55 perc

Hozzávalók:

6 tojás
25 dkg őrölt mandula (mandulaliszt)
22,5 dkg cukor
375 g klementin (ez 3 közepes méretű darab)
1 púpozott teáskanál sütőpor
1 csipet só
1 csomag vaníliáscukor, vagy teáskanálnyi kivonat

A mázhoz:
1 mandarin leve, vagy a főzővíz
Annyi porcukor, hogy sűrűn folyó mázat kapjunk

A gyümölcsöket alaposan megmossuk, a szár maradékát kipöcköljük valahogyan, és hideg vízben feltesszük főni. Én a csokis-körtés piténél eltanult módszerrel egy darab sütőpapírral nyomattam le a klementineket, mert egyébként úsznak a víz színén. Másfél-két órán át alacsony tűzön főzzük. Hagyjuk, hogy az illat bejárja az egész lakást. Ha kész, kiemeljük a vízből (a főzővízre esetleg a mázhoz szükség lehet, de ha nem, konyhaillatosítónak megteszi még egy-két napig), lecsöpögtetjük, és félrerakjuk hűlni.
A mandulalisztet összekeverjük a cukorral, sóval és sütőporral. A tojásokat kicsit verjük fel (nem kell habosra, csak mintha rántottát készítenénk) A kihűlt főtt mandarinokat összeturmixoljuk (vagy nagyon apróra felvágjuk), és hozzákeverjük a felvert tojásokhoz. Két részletben hozzákeverjük a mandulalisztes keveréket, majd egy kivajazott, kapcsos formában tűpróbáig sütjük (ha biztosra akarunk menni, a forma alját béleljük ki egy darab sütőpapírral - könnyebb dolgunk lesz, az biztos). Ha nagyon erősen sülne a teteje, kétharmad időnél fedjük le egy alufólia-darabbal.
Miután elkészült, hagyjuk állni 10 percet, vágjuk körbe, és öntsük le a mázzal. A formában hagyjuk teljesen kihűlni.

Ápdét: Az első adag viharos gyorsasággal fogyott el - nedves, krémesen puha a tészta, roppan a tetején a cukormáz, abbahagyhatatlan! Így a második adagnak is nekifogtam, mert egyszerűbb, mint a piskótakészítés. Mivel nem volt, csak két mandarinom, 15 dekára csökkentettem a cukor mennyiségét, és ribizlilekvárral pótoltam a hiányzó gyümölcsöt. Mhmhmhmhmhmhmhm... ejha!


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...